Jelenleg az átlagos nyugdíj 140.000 Ft havonta Magyarországon. Ezt a 13. havi nyugdíj visszaállítása meg fogja emelni, azonban vannak olyanok, akik szerint ez olajat önt a tűzre, többek között a felső és alsó kategóriás nyugdíjasok között és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát illetően is. Szintén hiába történik 8,33%-os növelés (ez az extra 1 hónap), ha az infláció 5% felett van, mint idén áprilisban volt. De akár hiszünk a közkeletű elképzelésnek, hogy „nekem már úgysem lesz nyugdíjam”, akár a szakértőknek, hogy bár az állami nyugdíjrendszer túlél, ez egyre kevésbé szolgál majd kielégítő jövedelemforrással magában, egyértelmű, hogy érdemes a nyugdíjunkat kiegészíteni valahogyan.
Milyen módszerekkel lehet kiegészíteni, megemelni az állami nyugdíjat?
Gyakorlatilag bármi lehet, amely csökkenti a költségeinket (mint lakás vásárlása vagy építése, a bérleti díj elkerülése érdekében, ugyanez garázsra, stb.), vagy növelni a bevételeinket. Ilyen lehet az állampapírba fektetés, különböző kötvények vásárlása, részvények vásárlása, a már említett ingatlan (akár kiadni is), befektetési alapba fektetni, ETF-ek, aranyba, devizába, kriptovalutába – vagy éppen unit-linked biztosítás vagy nyugdíj előtakarékosság típusú számlák. Az alábbiakban az utóbbiakat fogjuk részletesebben áttekinteni. És miért? Ez a jogi kategória 2014-ben vált véglegessé és három olyan termékkategóriát tartalmaz, amelyet a magyar állam is támogat.
Miért támogat az állam nyugdíj megtakarításokat!?
Bár közkeletű félelem, hogy az állam azért „nyúl bele” a nyugdíjcélú előtakarékosságokba, hogy ezeket befolyásolni tudja (sokak szemében a 2012-es magánnyugdíjpénztár privatizálás nagyon keserű szájízt hagyott), erről valójában szó sincs, szerencsére.
Az állam és a döntéshozók legalább annyira tudatában vannak az állami nyugdíjrendszer nehézségeinek és valószínű jövőjének, mint az utca embere. Ezért azt elismerve, hogy az állami rendszer már nem képes minden igényt lefedni, igyekeznek támogatni az öngondoskodást. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) az a három termékcsalád, amely államilag támogatott.
Hogyan kell elképzelni az állami támogatást?
Ha van befizetett SZJA-nk, befektetésünket 20%-kal megtámogathatjuk ebből. Tehát rajtunk múlik, hogy a személyi jövedelemadónk egy ötöde a központi költségvetést vagy a mi befektetésünket gyarapítsa. Ha az utóbbi mellett döntünk, akkor nem szabad elfelejtenünk az adóbevallásunkban ezt megemlíteni, majd nagy mosollyal konstatálni, hogy nyugdíj jellegű megtakarításunk nemcsak 20%-kal nőtt, hanem hogy ez a 20%-as növekedés is ugyanúgy hozamot hoz majd, mint a befektetés fő része. Tehát havi 25.000 Ft megtakarításnál nemcsak havi 5000 (évi 60.000 Ft) adójóváírást kapunk (amely 10 év után már 600.000 Ft, 20 év után 1,2 millió forint, csak az adónkból visszakapva), hanem ez kamatosan kamatozik is, ugyanúgy, mint a befektetés többi része.
Melyiket érdemes választani?
Ha a munkáltatónk fizeti a tagdíjat, legfeljebb 10-12 évünk van hátra a nyugdíjig, megbízunk a magyar gazdaságban és állampapírokban, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) lehet a legjobb megoldás.
Ha legalább 13-15 év múlva megyünk nyugdíjba, stabil, magas hozamot szeretnénk és jól hangzik, hogy akár 5-20 különböző portfólióból is választhatunk, akkor a nyugdíjbiztosítást ajánljuk.
Ha pedig nagyon képzettek vagyunk a pénz világában, ismerősök vagyunk befektetések területén és valós, gyakorlati tapasztalatunk van-e téren, legalább 10 évünk van még hátra a nyugdíjazásig, és egyedül ki tudjuk választani a megfelelő hazai és európai értékpapírokat, a legmegfelelőbb választás valószínűleg a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) lesz.
Mind a három termékre jár az említett 20%-os adójóváírás és szerintünk érdemes egy független szakértővel konzultálni, aki igazán személyre szabva tudja elmondani, hogy melyik termékcsalád és azon belül melyik cégnél (biztosító cég, bank) érhető el a legjobb ajánlat.
